Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. 2 versével tisztelgünk emléke előtt.

A Kolos füzetek következő száma az esztergomi Vaszary Kolos Kórház kápolnájának történetével foglalkozik. Talán ezért is érdekes más kórházak kápolnájáról olvasnunk.
 

Egy korábbi cikksorozatunkat ismételjük meg kiegészítve új adatokkal, ismeretekkel, a múltból eljutva napjainkig. Igazgatóink között különböző egyéniségek voltak, a munkásságukat a kórházért áldozó orvostól a pillekönnyű morális alapon állóig. Kollár Zoltánnak nagyon kevés idő adatott, hogy beírja nevét a kórház történetébe. Adott helyzetben és időben reménytelen feladatra jelölték ki

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij ((Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február  9.) orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.
 

Kevés kórház büszkélkedhet olyan gyönyörű kórházi kápolnával, mint ami a Vaszary Kolos Kórházban található. Rendszeresek itt az egyházi szertartások, imaórák a kórházban ápolt betegekért. November 28-án azonban a szentmise nem a betegekért szólt!