"Könnyû ott vitéznek lenni, ahol nincs ellenség."
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
410 esztendővel ezelőtt, ezen a napon, 1607. február 8-án a gyulafehérvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Rákóczi Zsigmondot
Esztergomhoz kapcsolódó kis poszt következik. A Szombat 2017. januári számában bukkantam egy cikkre A második törökországi orvosnő címen. Hősnője, Frisch Amália doktornő 1882-ben Edirnében született. Az érettségi után a női orvosképzés Mekkájának számító Bernben kezdte meg orvosi tanulmányait. 
Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első országos főápolónője volt. 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen, Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolina ötödik gyermekeként. Az első és egyetlen fiúgyermek a családban Kossuth Lajos, akinek Kossuth Zsuzsanna a legkedvesebb húga volt.
Meg kellene duplázni az alapellátást végző fogorvosok bevételét a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, mert ma csak veszteséggel működtethetők az ilyen praxisok. Ezt gondolta a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is, amikor másfél éve elkezdte a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását. A kormány egyelőre hallgat.
A sors élete indulásakor sem halmozta el kegyeivel. Sok-sok műtéten esett át, míg kommunikálni tudott társaival. Ez a tény egész életét meghatározta. Mindig arra törekedett, tudatosan és ösztönösen is, hogy bebizonyítsa, semmivel sem értéktelenebb az ő élete, mint az ép testtel született társaié.
Ez alkalomból Dr. Hegedűs Andrásnak a Prímási Levéltár igazgatójának, a Kolos füzetek számára írt dolgozatának egy részletét közöljük le, mely „Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek” címmel jelent meg.
A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezetek Tanácsa tagi panaszok nyomán tavaly ősszel elrendelte a hazai Sürgősségi Betegellátó Osztályok munkaerő helyzetének – mindenek előtt orvos-ellátottságának – felmérését. A munka elvégeztetett, az eredményről a következők szerint tájékoztattuk az Emberi Erőforrások Miniszterét, az, Egészségügyért Felelős Államtitkárt, az Állami Egészségügyi Ellátóközpont Főigazgatóját, valamint az Országos Tisztifőorvost. Az alábbaikban a levél teljes szövegét közöljük:
A csatákat tábornokok tervezik meg, de a győzelmek a katonáknak köszönhetőek. A vezetők nevét a krónika feljegyzi, még ha tehetségtelenek voltak és veszítettek is. A közkatonák sorsa utókort nem érdekli. Tették a dolgukat, győztesek között voltak vagy elvesztek egyre megy. Az egészségügy ilyen közkatonája volt Breitwieser Pál is.
Az egészségügy Fidesz által elkezdett centralizációja nem segített a rendszeren, sőt, az elképesztő központosítás miatt még a Kádár korszaknál is bürokratikusabb, lassabb lett - mondta el Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese az új Egyenlőség honlapján látható videóban.
Hatalmas tömeg lepte el a kórházat 1902. január 6-án. Ekkorra időzítették a hivatalos felavatási ünnepséget. Tekintettel arra, hogy a legfőbb adományozó és névadó Vaszary Kolossal nem sikerült időpontot egyeztetni, a Kórházépítő Bizottság úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban Ő Eminenciájának részvételével egy zárókő letételi ünnepséget is szerveznek majd.