Egészségügy

Kórházunkban a régi sebészet épületében levő márványtáblán ott a neve a kórházépítésre adakozók sorában, a Gönczy-teremben pedig, Vaszary Kolos festménye mellett az ő képe is díszíti a falat. De vajon tudjuk-e ki volt Boltizár József?

A klasszikus görög pneuma-tan tudatta velünk, hogy az élethez légzés szükséges, noha ezt az egyszerű megfigyelő gyakorlatból tapasztalhatta. A pneuma-teória lényege, hogy az életfontos anyagot tartalmazó levegő kerül az artériákba, amely, megóvja a szervezetet a szívműködés okozta felmelegedéstől. A vérkörökről akkor még természetesen nem volt szó, az artéria pneumáját is másképp képzelték. Mivel a sérült hullán a verőér üresen tátong, azt gondolták, hogy az a levegő áramoltatására szolgál. Aránylag későn, 1628-ban adta meg az angol Harvey a vérkeringés helyes magyarázatát, Lavoisier pedig 1777-ben a légzés lényegét: az oxigén-széndioxid cserét a tüdők hólyagocskáiban.

Az első magyar nyelvű balneológiai munka, La Langue János varasdi főorvosnak: „A magyarországi orvosvizekről és a betegségekben azokkal való élésnek szabott módjairól”
címmel 1783-ban jelent meg a párciumi Nagykároly Kléman-féle nyomdájában, amely Horvátországtól Székelyföldig minden gyógyforrásról említést tesz, kivéve az esztergomit.

Pátrovics Mikolt diplomamunkáját tárjuk ismét olvasóink elé folytatásokban. Az eredeti, teljes cím: „Esztergom közegészségügye és egészségügyi intézményei a dualizmus korában”. Az elismerést megérdemlő fiatal szerző dolgozatát 2000-2001 telén írta.

Továbbra is érvényes az a tanmese a magyarországi egészségügy szereplőire a kormányzattal kötött egyezség után, amelyben két sivatagi vadász menekül az őket üldöző oroszlán elől. Már alig bírják, amikor az egyik megkérdezi a másikat: „Te tulajdonképpen miért futsz az oroszlán elől, legyőzni úgysem tudod…” Mire a másik: „Hát én nem is az oroszlánnal versenyzem, hanem veled.”