Egészségügy

ERŐ A GYENGESÉGBEN II.

Az afrikai évek alatt átélt találkozások, örömök és megpróbáltatások életünket gazdagabbá tették. Ifjúkori kalandvágytól fűtött vállalkozásunk az ugandai polgárháborús káoszban, az észak – nigériai homokviharokban, a szegények és elesettek között végzett munkában küldetéssé erősödött.

H1N1 tünet!

Kép és fogalomzavarosnak tűnik a cím. A H1N1 az influenza egy támadó vírusa, melyben a „H”, a hemagglutinin fehérjére, az „N” a neuroamidáz proteinre utal. Különleges virulens változata volt az 1918-as spanyolnátha okozója, mely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványát okozta, 50-100 millió embert megölve.

MINDEN ELADÓ?

Kezdődött azzal, hogy egyes kormányok egyes időkben rajtaütésszerűen, érvényes, elfogadott egészségpolitika híján csak aktuális gazdasági kényszerek és vélt vagy valós pártérdekek mentén – racionalizációt, reformot emlegetve – elkezdték az intézményhálózat karcsúsítását, többek között azzal a felkiáltással, hogy a felszabaduló ingatlanok eladása búsás haszonnal kecsegtet, természetesen az ágazat és csakis az egészségügy részére

HALÁLKUFÁROK IRÁNYÍTJÁK ÉVEK ÓTA AZ EGÉSZSÉGÜGYET?

A káosz megszüntetése után központosítani kell az egészségügyi alap finanszírozását. Oberfrank Ferenc kutatóorvos szerint a rendszert súlyos bizalomdeficit terheli, a kormányzat pedig az orvostársadalom egy kapzsi kisebbségével köt szövetséget a tisztességes többséggel szemben. Közvetve és közvetlenül is kimutatható: az egészségügyhöz való hozzáférés és az e
llátás minősége összefügg a halálozással és a megbetegedésekkel is.

ESZTERGOM DÍSZPOLGÁRA: PROF. DR. PÉNZES ISTVÁN

Az esztergomiaknak aligha kell bemutatni prof. dr. Pénzes Istvánt. Jelzésértékűnek is felfogható, hogy Szent István Városa 2009. október 23-án, az ünnepi testületi ülésen egy esztergomi kötődésű orvosnak, a magyar aneszteziológia kiemelkedő egyéniségének adományozza az Esztergom Díszpolgára címet. Ismerkedjünk meg a hivatalos indoklással:

A NOBEL-DÍJ TÖRTÉNETE 2.

Az amerikai Elizabet Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak kapták megosztva az idei orvosi Nobel-díjat.

A három kutató azzal érdemelte ki az elismerést, hogy felfedezték, miként védik a kromoszómákat az úgynevezett telomerek és a telomeráz enzim. Ez alkalomból Szállási tanár úr 8 évvel ezelőtt a Nobel-díj történetét felelevenítő sorozatát ismét leközöljük.
 

MIRŐL ÍRT A KÓR-LAP....

Régi Kór-Lapok kerültek a kezeimbe és belelapoztam: miről írtam 10 évvel ezelőtt? Felderengett egy kép: ülök egy kórteremben, és egy csonkolt testű kollegával beszélgetek. Életemben először és utoljára. Azóta meghalt, eltemettük és elfeledtük. Nem hagyott maga után nagy életművet, csak tette a dolgát, ahogy annyian tesszük! Miért felejtettük el olyan hihetetlen gyorsan? Miért került a neve az én tudatomban is nagyon mélyre? Talán egy mondata miatt: „ Nem járt itt senki”…

Beszélgetés dr. Lukácsi Lászlóval.

A NOBEL-DÍJ TÖRTÉNETE 1.

Az amerikai Elizabet Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak kapták megosztva az idei orvosi Nobel-díjat.
A három kutató azzal érdemelte ki az elismerést, hogy felfedezték, miként védik a kromoszómákat az úgynevezett telomerek és a telomeráz enzim. Ez alkalomból Szállási tanár úr 8 évvel ezelőtt a Nobel-díj történetét felelevenítő sorozatát ismét leközöljük.

 

ESZTERGOM KÖZEGÉSZSÉGÜGYE A DUALIZMUS KORÁBAN 2.

 

Pátrovics Mikolt diplomamunkáját tárjuk ismét olvasóink elé folytatásokban. Az eredeti, teljes cím: „Esztergom közegészségügye és egészségügyi intézményei a dualizmus korában”. Az elismerést megérdemlő fiatal szerző dolgozatát 2000-2001 telén írta.

VISSZAPILLANTÁS A 20. SZÁZADI MEDICINÁRA

Az Újkor óta minden évszázadnak vannak ismert nevekhez kapcsolódó mérföldköves felfedezései. Ilyenek: a 16.-ban Vesalius anatómiája és Ambroise Paré chirurgiája, a 17.-ban a vérkeringés mechanizmusának tisztázása / Harvey /, valamint lencserendszerű nagyítóval a parányok világában, pl. a vértestek felismerése / Malpighi /.

 

Tartalom átvétel