… Üdvözlégy élet adója” – hangzik a Rákóczi korából ránk maradt egyházi ének. Majd így folytatódik: - „Jézus add, hogy Hozzád térjek, Veled haljak Veled éljek…” Miért is jutottak eszembe e sorok most, amikor a Nagyböjt utolsó heteiben vagyunk? Mert egy sokfrontos keresztényellenes, erkölcsellenes háború kellős közepén vagyunk, és nekünk ebben a sátáni káoszban kell várnunk a Húsvét, a Feltámadás üzenetét, örömét.
„Szabó Lőrinc 110 éve, március 31-én született Miskolcon. Költői és műfordítói életműve a magyar líra kivételes teljesítménye. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott, akik Babitstól, Tóth Árpádtól, Kosztolányitól tanultak verselni, belőlük indulva találták meg saját hangjukat. Közülük költőként és műfordítóként is ő volt az egyik legtermékenyebb.”
Március 15-én a Honvéd-temetőben dermesztő hidegben koszorúztunk. Éjjel 4-5 cm-es hó esett és hajnalban beborította az emlékművet, az ott elhelyezett virágokat és az egész várost. Persze a hó hamar elolvadt, és a másnap megérkező vendég már alig látott belőle valamit.
…”A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!”…
Furcsa, amit mondok, de nem szeretem a demokráciát. A demokratikus embert, ha olykor-olykor akad belőle szeretem, de magát a demokráciát nem. Éspedig azért nem, főként mert nincs. A követelmények, amelyeket támaszt, jórészt végrehajthatatlanok. Mint az írás szavai: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ki képes erre?
A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.
„A sebészet évszázadokon át csak metszések által volt képes a testből kiküszöbölni a veszélyt előkészítő vendéget: tehát veszélyen veszély által vett erőt.”
Évtizedek óta szakadatlanul rémítgetnek bennünket valami rettenetes világjárvánnyal, amely meg fog tizedelni bennünket. Harminc év a kergemarhakór miatt rettegtünk. Százezerszám ölték le a szerencsétlen parasztok teheneit. A 90-es években jött a madárinfluenza, amelynek sok millió baromfi és szintén tömérdek tenyésztő esett áldozatul. 2003-ban keltett pánikot az atípusos tüdőgyulladás.