Kultúra

A BAMBUSZNÁD TANÍTÁSA

Sok évvel ezelőtt még Afrikából küldte el ezt az indiai legendát a Kór-Lap részére Pátkai István főorvos úr. Vajon ma hazánkban, vagy Európában hányan értik meg, és próbálják ezen elv szerint alakítani életüket? A nyugati királyság szívében volt egy csodálatos kert. A kert gazdája szívesen sétált a hűvös alkonyatban. Gyönyörködött a szebbnél szebb virágokban, bokrokban és mindannyiok között a kedvence volt a bambusznád. A gazda örömére a bambusz évről évre szebb és kecsesebb lett. Tudta, hogy tetszik a gazdának, de mindig szerényen és alázattal hajlott meg előtte.

ESZTERGOMI CSALÁDOK, SZEMÉLYISÉGEK: A PFALCZOK

A Pfalcz család a XVIII. században jött Esztergomba – nevükből is következtethetően – német nyelvterületről. Hogy a Vaszary Kolos Kórházban miért kell ( kellene ) különösképpen ismerni nevüket, erre a kérdésre próbálok választ adni az alábbiakban.

HOFFMANN VILMOS ESZTERGOMI HONVÉDORVOS

Éppen másfélszáz éve, 1848. május végén jelentkezett honvédorvosnak az esztergomi Szenttamás gyógyásza: Hoffmann Vilmos doktor, szemész és szülészmester. Elsőként a prímásvárosiak közül. Az Orvosi Hetilap 1884. évi nekrológja szerint „1845-től kezdve pedig mint gyakorló orvos folyamatosan Esztergombanműködött, kivévén az 1848-49-i hadjáratot, melyben mint orvos mindvégig a legnagyobb buzgósággal résztvett.”

ESZTERGOMI CSALÁDOK, SZEMÉLYISÉGEK: A PALKOVICSOK 1.

Kevés esztergomi van, aki előtt ne csengene ismerősen a Palkovics név. Sok évtizedes hagyomány szerint koszorúzunk március 15-én a Honvéd-temetőben, ahol Palkovics Károly síremléke is áll. Vélhetően valamennyi esztergomi fiatal ült már, és nem feltétlenül egyedül, a naplementét nézve a Palkovics László emlékére állított padon.

BOLDOGKŐ ÉS ESZTERGOM

Az elmúlt hétvégén IX. alkalommal rendezték meg a boldogkői várjátékokat.

Északkelet Magyarország egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetessége a Boldogkői vár! Vajon mi köze lehet Esztergomhoz? Erre a kérdésre próbálok válaszolni egy rövid összefoglaló erejéig.

 

RADNÓTI MIKLÓS: GYÖKÉR

„Tízkor havas eső esik, koromsötétben, bokáig sárban botorkálunk munkára. Öten belső munkát kapunk. Az óriási cukorkeverőt kell kitisztítanunk. Emeletnyi magas tartály, az egész tartályt kitöltő keverőgépekkel és tengelyekkel. S az egész ragad az undorító sárga cukorpéptől. Fölül ragacsos vasrostély. Felmászok a létrán, belenézek, felfordul a gyomrom.”…

 

/ Radnóti Miklós: Napló /

 

CSÍZIÓ 2009. AUGUSZTUS

 

„ Hát csudaszép ez a nyár,

csupa fény, csupa árny,

csupa ritmus!

Berkenyebokrok alól

Sárgarigózene szól.”

Utassy József: Nyárutó /részlet /

LEVÉL AFRIKÁBÓL 3.

 

A világ felfogásában, megértésében az afrikai ember a közösségi beágyazottságból, az ember relációs természetéből indul ki. „Létezem, mert közösségben vagyok – Cognatus ergo sum” – tömören fejezi ki az ember lényegi természetét.

WEÖRES SÁNDOR: A TELJESSÉG FELÉ

„Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyene virágokból szedi csokrát.”

 

 

 

HŐSÖK TERE - ESZTERGOM

A 3 márványtáblán az I. világháború hősi halottainak nevét olvashatja az itt megálló járókelő vagy utazó. Nevek, melyekhez személyt már senki sem tud kötni. A Lányi Dezső által megalkotott szoboregyüttes mégis méltó emléket állít az I. nagy világégésben elhunyt elődeinknek.

Tartalom átvétel