Kultúra

Székely vértanúk

sze, 2009-03-04 16:14

Március tizedike a székely vértanúk: Török János, Horváth Károly és Gálfi Mihály 1854-es marosvásárhelyi kivégzésének évfordulója. Öt nap múlva, március tizenötödikén, 1848-as forradalmunk kitörését ünnepeljük, az egybeesés mintha kései elégtételt szolgáltatna azoknak, akiknek élete látszólag értelmetlenül, bevégzetlenül ért véget.

Székelykeresztúron állt egy körtefa, mely alatt 1849. július harmadikán együtt ült Petőfi Sándor, Zeyk Domokos és Gálfi Mihály, Petőfi innen indult a segesvári csatába, Zeyk Domokos hősi halálának emlékét ma Héjjasfalván külön oszlop hirdeti. Gálfi Mihály életben maradt, és folytatta a maga szabadságharcát. Kilátástalan helyzetben, az osztrák önkényuralom tombolása közben, de hiszen Gábor Áron is reménytelen körülmények között kezdte az ágyúöntést, teremtett a semmiből tüzérséget.

Tél a költészetben

sze, 2009-02-25 23:06

Többen láttunk már hóvirágot, de még kemény fagyok uralják az éjszakákat.

A „zsarnok-arcú” tél még fitogtatja gyengülő erejét. De már lassan, érezhetően hosszabbodnak a nappalok, korábban kél a nap! Kicsit télbúcsúztatóként is olvassanak el néhány verset az elmúló télről.

Képgalériánkban pedig nézzenek meg néhány képet a téli Vaszary Kolos Kórházról! 

Ki is volt dr. Kiss Ernő?

szo, 2009-02-14 15:32

Február 14-én emlékezünk meg születésének 100. évfordulójáról. „Fül-orr-torok-gége” szakorvos volt, és gyógyító tevékenységének egy jelentős része Esztergomhoz köthető. A rá való emlékezés után egy másik kérdésre is megpróbálok választ adni: „Kit érdekel ma, hogy ki is volt dr. Kiss Ernő?”

A magyar nyelvről

szo, 2009-02-14 15:03

Mindannyian sok üzenetet, levelet kapunk az interneten, melyek többsége a lomtárban landol. A minap kapott levelet azonban szívesen teszem közkincsé!

Járjon át mindannyiunkat is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjuk anyanyelvünknek!

Jakob Grimm, meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

Radnóti Miklós: Búcsúzás a gyerekkortól

v, 2009-02-01 18:26

Búcsúzás a gyerekkortól

Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér.
 S halott-e már a perdülő szirom,
ha hullni kezd?
                       vagy akkor hal meg, hogyha földet ér?

Orvosi Rendtartás születése Esztergomban

v, 2009-02-01 18:11

Száz évvel ezelőtt alakult meg annyi önkéntes regionális társulás / Budapesti Orvosi Kör, különböző vidéki tömörülések / után az Országos Orvos-Szövetség, amely az 1900-as év folyamán Esztergomban tartotta kongresszusát. Nyugodtan minősíthető mérföldkőnek a magyar orvosi etika történetében.

Laoszi hírlevél

v, 2009-02-01 17:49

Pátkai főorvos úr következő hírlevelét csak némi késéssel tudtuk megjelentetni. Aktualitásából, érdekességéből azonban az írás semmit nem vesztett. Köszönet érte!

Az első magyar gastroenterológus: Müller Kálmán /1849-1926/

p, 2009-01-23 17:10

A Markusovszky Társaság 1924-ben szép kiadvánnyal tisztelgett „Az Orvosi Tudomány Magyar Mesterei” emléke előtt. Balassa Jánosról Jendrassik Jenő, Markusovszky Lajosról Korányi Frigyes, Semmelweis Ignácról ketten: Győry Tibor és Tauffer Vilmos, Korányi Frigyesről Müller Kálmán, id. Bókay Jánosról Hirschler Ignác, Fodor Józsefről Hőgyes Endre írt orvostörténeti érvényű kartársi méltatást.

Magyar Kultúra Napja 2009.

k, 2009-01-20 18:54

1989 óta ünnepeljük meg a Magyar Kultúra Napját január 22-én. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc Csekén a Himnuszt. Az alakomhoz illőn egy könyvet ajánlok az olvasók figyelmébe, annak ellenére, hogy a kötet „kereskedelmi forgalomba nem hozható”!

Egyetem Esztergomban

sze, 2009-01-14 22:12

Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere január 6-án írta alá azt a dokumentumot, melynek alapján egyetemi kar költözhet Esztergomba.

Hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem annak idején miért nem Esztergomban nyitotta meg kapuit, azt majd a történészek fogják kutatni. Kevesen tudják azonban, hogy Esztergom neve egyetemi városként már a XIX. században is felmerült. Erről írt néhány éve Szállási tanár úr érdekes visszaemlékezést.

Tartalom átvétel