Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március!
Az influenzán átgázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam, és énekelni kezdek.