Magyarság

BÖJTE CSABA ÜZENETE

 

Szeretném a magyarság figyelmét az élet felé fordítani. A gyermeki élet pedig maga a csoda. Minden gyermek üzenet az emberiség számára: Isten szeret bennünket. Gyermeket nevelni – Istennel való találkozás. Jézus azt mondta: aki egyetlent is befogad a legkisebbek közül, engem fogad be.” (Böjte Csaba)

„SZLOVÁK GÖRCSÖK, MAGYAR HARCOK”

 

Esztergomban 10 éves évfordulóját ünnepeljük a Mária Valéria híd újjáépítésének. Egy évtizede, azt hittük a híd nem csak a két part magyarságát köti össze, hanem a szlovákokkal is újszerű kapcsolatokat jelent majd. 10 év kevés volt ehhez! Bizonyítja ezt, az a riport is mely Duray Miklóssal készült, a Demokratában jelent meg. Rövid részletet idézünk belőle

TÖRÖK

 

Híre jött, hogy a török immár a déli határt fenyegeti, és a szultán hatalmas sereget indított szép hazánk ellen. A király és a főurak egyelőre még hezitálnak, talán nem is tartják olyan rettentőnek a veszélyt

SZÉLL KÁLMÁN ( 1843-1915 )

 

Nincs hiány ma Magyarországon a különböző, és szebb jövőt ígérő tervekben. Nekünk az egészségügyben dolgozóknak a Semmelweist-Terv jutott. Korábban megpróbáltuk ismertetni az „ Anyák megmentője” nevével fémjelzett terv elképzeléseit. Az utóbbi hónapokban azonban néhány egészségüggyel foglakozó konferencián felmerült az a gondolat, hogy a Semmelweis-tervet elsöpörte a Széll Kálmán Terv. Alábbiakban nem e tervről, hanem névadójáról olvashatnak

A MAGYAR NYELV CSODÁJA

 

Sokadszorra jutottam el nyári szabadságom során Széphalomra. Legkisebb gyermekemnek mutattam meg Kazinczy mauzóleumát. Ettől nem messze azonban egy addig nem ismert modern épületre bukkantam. A Magyar Nyelv Múzeuma van itt. Amit ez az épület takar, az maga a csoda. Aki teheti, szakítson rá időt! El lehet itt tölteni egy egész napot is úgy, hogy senki, felnőtt, vagy gyerek nem unatkozik!

Dr. FEICHTINGER SÁNDOR (1817-1905)

 

Nincs kerek évfordulója Feichtinger Sándor születésének, de úgy érzem a XIX. század egyik legnagyobb botanikusa, a mai esztergomi kórház elődjének igazgatója, a városi gimnázium és a bank vezetője, még mindig nem foglalta el a magyar kultúrtörténetben és Esztergom város történetében az őt megillető helyet. 194. születésnapján arról olvashatnak, milyen volt a kapcsolata az esztergomi érsekekkel.

A VISSZATÉRT ERDÉLY, 1940-1944

 

Belekezdve Ablonczy Balázs könyvébe - melyet a Jaffa Kiadó jelentetett meg -, nem tudtam azt letenni. Bár nem vagyok történész, de úgy éreztem, hogy a korról egy jelentős feldolgozást olvastam végig. Nem sokkal később került kezembe a BBC History – történelmi magazin – mely figyelemfelkeltő írást közölt a műről. Mind a könyvet, mind a magazint jó szívvel ajánlom olvasóink figyelmébe.

80 ÉVE SZÜLETETT LATINOVITS ZOLTÁN

 

ANTIMISSZIÓ

Egerben, jó katolikusként, be akartunk menni a bazilikába. Ám pénzt szedtek, így letettünk róla. Nem az összeg, hanem az elv miatt. Fájdalmas volt szembesülni vele: az egyház Magyarországon nem élő intézmény. Az egri érsek szerint ez nem szakrális épület, ahová a hívek imádkozni járnak. Nem az a hely, ahol megnyittatnak az ajtók a kopogtatóknak.

A MAGÁNYOS GRÓF BECSÜLETE

 

Nehéz elhinni, hogy Esterházy János egykori felvidéki politikus és arisztokrata nagybirtokos megítélésében még mindig nem képes egyetértésre jutni az Európai Unió két szomszédos tagországa, Szlovákia és Magyarország.
Ivan Gasparovics szlovák államfő továbbra is azt állítja, hogy Esterházy János, a felvidéki magyarság két háború közötti vezetője Hitler és a fasizmus híve volt. …
Tartalom átvétel