Mielőtt az újabb „botrányos eseményekről” beszámolnánk, emlékeztetni szeretném az olvasókat a példabeszédre, miszerint ki, mit lát egy vízzel félig telt pohárban? Van, aki a teljesség hiányát emeli ki, és van, aki az üresség ellentételére hív fel. Tudósításunk azokat szeretné erősíteni, akik az egyre teltebb pohár filozófiáját vallják!

Nincsenek illúzióim: Kit érdekel ma egy egykori bőrgyógyász, egyetemi magántanár élete? Kórházunk falai közt is eltöltött néhány évet! Tekintély volt, egyéniség. Hosszú életet élt, 2001-ben ment el közülünk. Mi esztergomiak -méltatlanul - már sokkal előbb elfelejtettük! Talán jön egyszer egy nemesebb kor, ahol utódaink felteszik majd a kérdést: „Ki is volt Darabos László?”

Július 1-től, dr. Hermann Károly főorvos úr nyugdíjba vonulásától, a Vaszary Kolos Kórház Traumatológiai Osztályát dr. Kővári Tamás irányítja. Az új osztályvezetővel egy bemutatkozó beszélgetésre ültünk le.

A Vaszary Kolos Kórház Semmelweis-napi ünnepségén került átadásra a Város által alapított dr. Gönczy Béla díj, „Esztergomiak gyógyításáért”- kitüntetés, melynek 2008. évi díjazottja Dr. Zsembery Dezső ny. osztályvezető főorvos, kórházigazgató.
Dr. Pák Gábor orvosigazgató méltatását közöljük az alábbiakban.

Már reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illatával lélegzik.