Magyar egészségügy

JÖVŐKÉP

Bár az elmúlt 20 év talán leghalkabb választási kampánya zajlik, s a különböző politikai erők későn megjelenő programjai minden eddiginél markánsabban igyekeznek leendő terveiket az általánosságok mögé rejteni, a magunk részéről nem várhatjuk tétlenül és ölbe tett kézzel az elkövetkezendő időszakot.

A KÖZÉP-DUNÁNTULI RÉGIÓ MENTŐSZERVEZETÉRŐL

A KDR Mentőszervezet 2005. április 15-én alakult, 30 mentőállomás tartozik hozzá. Megyegyűlésünk beszámolót hallgatott, és fogadott el a szervezet 2009-es munkájáról. Ebből a beszámolóból, döntően a megyénket érintő egyes részleteket emelnék ki. 

MÉG EGY KITÜNTETÉSRŐL!

Egyszer tévedj, - mert fáradt vagy, mert már nem bírsz koncentrálni, mert már 1000x magyaráztad el, és még se hallgatnak rád, mert rongybábúként rángatnak, amikor a lelkedet kiadtad, és mégse…, amikor nem tudod feldolgozni, hogy miért ment el valaki, akit itt szerettél volna tartani, amikor minden részeg beléd rúghat, amikor végzed a munkád éhbérért – akkor válik munkád bulvár hírré.  Egy kollegánk kitüntetése sem lett médiaszenzáció, mégis ismeretlenül is gratulálok neki!

HIPPOKRATÉSZ ÉS A SZALONIDIÓTÁK

Évek óta szálka a kormányzat szemében Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, mert minden, a gyógyítást hátrányosan érintő döntést élesen bírál. A gyakorló háziorvos az idők során alaposan beletanult az egészségpolitikába, egyebek mellett az ő javaslatára létrehozott Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalban végzett munkája révén.

DOROGI KÓRHÁZ

1922. november 11-én avatta fel áldásával Csernoch János a 60 ágyra épült dorogi Szent Borbála Kórházat. 10 évvel ezelőtt utolsó osztálya is bekerült a Vaszary Kolos Kórház kerítése mögé, s ezzel a jelentős múltú intézmény bezárásra került.

 

REFLEXIÓK

„A tönkretett egészségügy” címmel Csókay András írt döbbenetes cikket a Magyar Nemzet február 5.-i számában, mely az ekor-lap olvasóihoz is eljutott. Maga a miniszter írt rá választ. A teljes szövegű reflexiók közlésére nincs lehetőségünk. Az általam lényegesnek ítélt mondatokat közöljük, a teljes írás forrásának megjelölésével

A MESTERHÁZYAK

Ifjú Mesterházy Attila gyengéden beültette idős édesapját kocsijának anyósülésére, és gondosan elhelyezte. Meggyőződött arról, hogy az öregúr kényelmesen ül, biztonsági öve szabályosan van bekapcsolva, majd indított. Veszprémből útra keltek, hogy Budapesten keressenek egy sebészt, aki megoperálja a papa lágyéksérvét.

BÚCSÚ VEKERDI LÁSZLÓTÓL / 1924-2009 /

„Bene vixit, Qui bene latuit”, azaz jól élt, aki jól rejtőzve élt, írta tomi száműzetésében a kitűnő Ovidius, bár ő ettől a kényszermagánytól inkább szenvedett. Akadnak viszont olyanok, akik önként vállalják ezt a rejtőzködő létformát, mint például az elmúlt esztendő végén elhunyt Vekerdi László, akinek tudománytörténet-írói jelentőségét aránylag kevesen ismerik és méltányolják.

A TÖNKRETETT EGÉSZSÉGÜGY

Az összeomlás szélén áll az egészségügy, morális és működési szempontból egyaránt. Az egyik fővárosi kórházban, ahol baleseti, így égett sérülteket is ellátnak, elkeseredetten mondták az orvosok, nővérek, hogy a gyógyszerkeret brutális csökkentése miatt nem tudnak elegendő fájdalomcsillapítót adni.

BECSAPTAK! / MÁR MEGINT/

A történet az alapellátással kezdődik, ám tévedés ne essék nem(csak) arról szól. Ne tessék rögvest a klasszikus háziorvos-szakellátó orvos ellentét nótájába kezdeni, kedves olvasó. Egyikük sem tehet róla, hogy az ami, mint ahogy a köztestület elnöke sem arról, hogy történetesen háziorvos (is).

Tartalom átvétel