Magyarság

TUDÁS ÉS HIT

Hámori József (Fegyvernek, 1932. március 20.) Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer szerkezetének neves kutatója. 1992 és 1994 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. 1998 és 2000 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS!

Választásra készülünk ott kint a nagyvilágban, de lelkünk mélyén ki az úr?
Választásra készülünk ott kint a nagyvilágban, de lelkünk mélyén ki az úr?
Vajon ott bent, nem kellene-e elkezdődjön egy nagyon komoly kampány? Vajon a bennünket belülről irányító hatalmakat, erőket nem kellene alázattal, bölcs
nyugalommal felülvizsgálni?

FILMBEMUTATÓ ESZTERGOMBAN

Nyilván véletlen volt az egybeesés, hogy miközben a választások előtti utolsó, búcsú ülését tartotta a magyar Parlament, Esztergomban bemutatásra került Jelenczki István: Háború a nemzet ellen című filmje, mely „Az elrabolt nemzeti vagyon” alcímet viseli.

MI A BECSÜLET?

A becsületről beszélni könnyű, írni nehéz, mondta a szerkesztő. A pedagógus hozzátette, hogy a fiatalság előtt szóba hozni sem tanácsos, legyint, szembekacag, lesajnál, beint, esetleg beolvas. Például így: ti papoltok nekünk becsületről, éppen ti? Vagy így: maszlag az egész, nem becsület kell, hanem önmegvalósítás. S még jó, ha nem ezt mondja: a becsületet a becstelenek találták ki, üzlet ez is, biznisz.

 

A 80 ÉVES CSOÓRI SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE!

1930. február 3-án született Csoóri Sándor. Vagyunk még néhányan, akik jó szívvel őrizzük emlékezetünkben azokat az éveket, amikor el-elsétálhattunk Csoóri Sándor esztergomi hétvégi kis faházához, és hallgathattuk, beszélgethettünk vele. Isten éltesse Őt! Maradjon még közöttünk sokáig!

 

SZÁMONKÉRÉS

A kavargó közbeszéd örvényeket keltő új toposza a számonkérés; hogy a választások után az új kormány megpróbálja feltárni, kik és hogyan járultak hozzá a súlyos válsághoz, amelybe a magyar társadalom került. A törekvést kézenfekvőnek tarthatnánk, ám a hiszterizált közbeszéd szinte lehetetlenné teszi, hogy a természetes dolgokról fesztelen nyíltsággal beszélhessünk.

MEMORIAM: FEKETE GYULA

„A történelem népekben él és népekben gondolkozik, népével az egyén földi halhatatlanságának is vége: semmiféle nemzetközi megváltás sem menti meg a rajtunk átszálló életet a jövőnek, ha a népnek, melyben atomok voltunk, magva szakadt.”
(Németh László)

PÁNIK

Az idei országgyűlési választások tétje túlságosan nagy ahhoz, hogy ne vegyük komolyabban, mint eddig bármikor. Ez a választás most sorsfordító lehet: az ország, a nemzet sorsa múlhat ennek a választásnak az eredményén, és azon, hogyha a következő kormánynak majd döntéseket kell hoznia súlyos ügyekben, akkor milyen támogatást tudhat a magáénak az ország népétől.

EGY FÉNYKÉP

Karácsonykor megjelent a Magyar Nemzetben egy fénykép. Mivel a retró korszakát éljük, közelebbről meg se néztem, gondoltam, a Horthy-korszak egyik népkonyhája. A kép ugyanis egy kígyózó sort ábrázolt, amely a Blaha Lujza tértől a Rókus-kórház mögötti kápolnáig húzódott.

KELL NEKÜNK KAPITALIZMUS?

Az elmúlt húsz év során időnként eltöprenghettünk azon, vajon a közbeszélők döntő többsége miért igyekszik elkerülni, hogy nevén nevezze a rendszerváltás rendszerét. Minden, önmagára valamit is adó berendezkedés ugyanis valami „izmus” végű „elegáns” fogalommal szokta illetni magát, mint ahogyan azt az úgynevezett létező szocializmus is tette.

Tartalom átvétel