"A dicsõség múlandó, a középszerûség örök."
Bloch
Névnap
Történetek
Időjárás
Néhány sor líra
Végkifejlet
Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Pilinszky János
Orvosportrék Esztergomból
Navigáció
Belépés
Mottó
"Post laborem dulce quies." - Munka után édes a pihenés.
Weboldal ajánló
Videó ajánló
Kattintson egy mosolyért!
A hónap képe
Kolos Füzetek
Üzenet
Útravaló
„Az orvos rendezett életet folytasson, hogy jó híre legyen. Tisztességesen, barátságosan, korrektül viselkedjék minden becsületes emberrel szemben.”
Hippokratész
Medicina és vers
Könyvajánló
Február az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.
Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós és zseni! A XX. századi magyar irodalom egyik legkimagaslóbb alakja. Tiszteletére a magyarság emlékévvel adózik. Lapunk minden hónapban 1-1 versével tiszteleg emléke előtt.
December az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. Az Arvisurák szerint Álom hava. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós és zseni! A XX. századi magyar irodalom egyik legkimagaslóbb alakja. Tiszteletére a magyarság emlékévvel adózik. Lapunk minden hónapban 1-1 versével tiszteleg emléke előtt.
A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezetektől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Nem biztos, hogy ez a vers Városi István (1905-1978), papköltő, tanár legkiemelkedőbb lírai alkotása, de szülővárosának közkórházáról a Kolos Kórházról írta a XX: század elején. Városi Istvánt Lékai László temette el az esztergomi Bazilika kriptájában. 
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). Az Arvisurák szerint Magvető hava.
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós és zseni! A XX. századi magyar irodalom egyik legkimagaslóbb alakja. Tiszteletére a magyarság emlékévvel adózik. Lapunk minden hónapban 1-1 versével tiszteleg emléke előtt.
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. Az Arvisurák szerint Földanya hava.